A nagy játékfejlesztő stúdiók mellett kisebbek vagy akár újonnan alakultak is próbálnak a Microsoft Japánnal kapcsolatos nagyratörő terveibe bekapcsolódni. Az Eternal Sonata, a Tri-Crescendo első nagy projektje is illeszkedik ebbe a trendbe – a japán szerepjátékok egyik első képviselője volt 2007-es megjelenésekor az Xbox360 konzolon, és sokáig exkluzív cím is maradt, míg az elmúlt hónapban a PS3 változat is piacra került. Mi az Xbox verziót teszteltük.

Már több kellemes videojátékok inspirálta zenéről volt szó itt a blogon, most a Desert Planet finn együttest szeretném bemutatni nektek. Észak-Európa egyszerre a szintipop és a demoscene fellegvára, nem véletlen, hogy sokan összeházasítják a kettőt és megszületnek a “nyolcbites slágerek diszkóritmusban”. Jó ez nekünk? Igen, igen!! A tovább után következzen hát a masszív prüntyögés, Mariotól a marslakókig…

Minden idők egyik legnagyobb hatású valósidejű stratégiai sorozata indult útjára 12 évvel ezelőtt a Red Alert megjelenésével, és tegnap az aktuális folytatás reklámjaként az első rész teljes egészében ingyenesen is letölthetővé vált. Ezzel kapcsolatban előkerültek az emlékek és felfigyeltem egy érdekes jelenségre, ami megér egy rövid bejegyzést. (Hosszú bejegyzés is lesz hamarosan, egy olyan játékról lesz szó, amit már többen is kértetek!)

Anno a megjelenéskor ismeretségi körömben mindenkit elkápráztatott a Red Alert előzetes videója; emlékeim szerint DOS alatt kellett lejátszani valamilyen DOS4GW-t használó segédprogrammal, úgyhogy talán ebből is látszik, mennyire nem mai dologról van szó. Most előkerestem az interneten, és csodák csodájára mai szemmel is meglepően igényes és szép. A hatásban valószínűleg a legnagyobb szerepet a zene játssza, a Dies Irae-t zengő kórusnak nehéz ellenállni… nem véletlen, hogy ma is egyre gyakrabban élnek a játékok hasonló eszközökkel. A tovább után kórusok és játékprogramok, a kezdetektől napjainkig!