Gémeskút osztályzat: nagyon jó
Kiadás éve: 2008
Műfaj: műtős szimulátor
Korosztály: ESRB: T (európai korhatár még nincs)
Nyelvigény: középfokú
Nehézség: kezdő-haladó
Beletanulási idő: rövid
Néhány évvel ezelőtt valakinek, amikor kezébe vette a Nintendo DS-t és elkezdett játszani vele, a következő gondolat juthatott az eszébe: “Nini, hiszen ez a mutatópálcika akár szike is lehetne!” Persze lehet, hogy a Trauma Center mégsem ilyen népmesei módon született meg, de sebaj: a lényeg, hogy kaptunk anno egy újító szellemű játékot, ami elég sokak emlékezetében megmaradt. Az egyik ilyen emlékezetes mozzanata az ún. “Healing touch” és az utána… érdekesbe forduló történet volt, a másik pedig magának a programnak a nehézsége. Az eleje még viszonylag könnyen indult, aztán elég durván felfutott: olyannyira, hogy én pl. anno nem is csináltam végig a történetet, egyszerűen abbahagytam. Azóta kijött egy Wii-s változat, amit inkább szintén hanyagoltam, meg elkészítették a játék folytatását is. Mivel maga az első rész amúgy kifejezetten jó volt, úgy döntöttem, kipróbálom a másodikat is, hátha most már nem akarom majd a falhoz vágni a DS-emet. Lássuk, hogy most épségben megússza-e a hardver!
Tovább »
Logikai miniösszeállításunk második része következik; most kiderül, mire is jó a tegnap már beharangozott Crayon Physics!
Gémeskút osztályzat: nagyon jó
Kiadás éve: 2009
Műfaj: logikai
Korosztály: nincs besorolva
Nyelvigény: nincs
Nehézség: kezdő-középhaladó
Beletanulási idő: rövid
Platformok: PC, iPhone (eredetileg)
Ár: 20 USD (online)
Megint egy olyan játék, aminek már a címéből pontosan ki lehet találni, hogy miről is van szó. A fizikának, azaz a fizikai modellezésnek a játékokban az utóbbi években egyre nagyobb szerepe lett (leginkább az FPS-eknek köszönhetően), de már ezelőtt is voltak programok, amik a fizikai motrukat… bocsánat, kikapcsolom a kisalföldi tájszólásomat… szóval a fizikai motorjukat nem kiegészítő elemként használták, hanem arra alapozták az egész játékmenetet. Bridge Builder/Pontifex, Gish, Tower of Goo - mind-mind remek címek, amik bebizonyították, hogy lehet látványos és nagyon jó logikai játékokat készíteni jó fizikai modellezés segítségével. (Azért azt itt halkan hozzáteszem, hogy a Gish így kicsit kilóg a sorból, mivel az elméletileg platformjáték, de psszt 
) Ha megnézünk néhány képet a játékból, akkor nem csillivilli 3D grafikát és a végletekig polírozott kezelőfelületet látunk – hanem egy olyan képet, amit mintha csak egy (kissé mérnök-hajlamú) kisgyermek firkantott volna össze egy marék zsírkrétával. Tényleg megérné erre kiadni húsz dollárt?
Tovább »
Logikai miniösszeállításunk következik, két sok tekintetben hasonló játékkal – ma a World of Gooról lesz szó, holnap pedig a Crayon Physicsről, és egymáshoz képest is értékeljük őket.
Gémeskút osztályzat: nagyon jó
Kiadás éve: 2008
Műfaj: logikai
Korosztály: PEGI 3+
Nyelvigény: minimális
Nehézség: kezdő-haladó
Beletanulási idő: rövid
Ár: 20 euró (online), 1500 Wii pont
Platformok: PC – Windows, PC – Linux, Mac OS X, Wii
Létezik egy remek oldal, amit úgy hívnak, hogy Experimental Gameplay: ide független fejlesztők olyan játékprogramjai kerülnek fel, amelyek erősen újszerű ötletekkel kísérleteznek. Ezek a programok jellemzően rövidek, és a grafikára (vagy a hangokra) nem sok energiát költenek a készítők – elvégre ingyenes címekről van szó. Az oldal indulása után nem sok idővel feltűnt egy viszonylag egyszerű, mégis nagyon népszerű játék, amely egyszerűen arról szólt, hogy rohangászik a földön egy csomó ragacs, és ezek egymásra pakolgatásával építsünk minél nagyobb tornyot. Láttunk már ilyet bonyolultabban, Bridge Builder néven: az újdonság ahhoz képest az volt, hogy nem négyzetrácsos játékteren pakolgathattuk a “hídelemeinket”, hanem megkötések nélkül bárhova lerakhattuk a kis ragacsokat, amik aztán megszilárdultak. Ezt a kis programot Tower of Goo-nak hívták, és a végén annyira népszerű lett – pedig voltak az oldalon sokkal inkább újító szellemű játékok is – hogy nem csak több kibővítést ért meg, hanem végül az eredeti fejlesztő úgy döntött, hogy megcsinálja a fizetős változatát. Ez lett aztán a World of Goo. Lássuk, milyenre is sikerült!
Tovább »
Osztályzat: Nagyon jó
Kiadás éve: 2008 (Japánban 2007 vége)
Műfaj: Japán szerepjáték
Korosztály: PEGI 16+
Nyelvigény: Középfok-felsőfok (angol, német, japán, francia, olasz, spanyol szinkron és felirat)
Nehézségi ív: Középhaladó-haladó
Beletanulási idő: Közepesen hosszú
Kifáradási idő: Olyan 55 óra után kezdett elegem lenni
Ár: 8-15000 Ft, egészen vad árakon is láttam
A Lost Odyssey a japán Mistwalker stúdió harmadik játékprogramja – jól jegyezzük meg ezt a nevet, sokat fogunk még hallani róluk, lévén a Square több legendás játékfejlesztője dolgozik jelenleg náluk. Sakaguchi Hironobu, Uematsu Nobuo, és a Final Fantasy sorozat több alkotója is közreműködött a Lost Odyssey elkészítésében, valamint Inoue Takehikót nyerték meg karaktertervezőnek: ő a Vagabond nevű szamurájmangájáról legismertebb, és itt is hasonló stílusban készítette munkáit. A Microsoft szándéka, hogy a japán szerepjátékok piacán az ő konzoljuk legyen a piacvezető, és e célból öntik a pénzt a Mistwalkerbe (is). Lássuk, a sztárparádé és a bőkezű anyagi támogatás együtt célhoz ért-e ez alkalommal…
Tovább »
Castlevania: Order of Ecclesia
Gémeskút osztályzat: nagyon jó
Metacritic pontszám: 87
Kiadás éve: 2008
Műfaj: Platform-RPG
Korosztály: 12+
Nyelvigény: alapfok (ha érteni akarod a dialógokat, középfok)
Nehézség: haladó-profi
Beletanulási idő: rövid
Kifáradási idő: Úgy a huszadik “Game over” felirat környékén
A Castlevania-sorozat továbbra is éppen olyan halhatatlan, mint megunhatatlan főszereplői, a világ ura címre továbbra is sikerrel pályázó, magyar származású Drakula és vidám cimborája, a Kaszás. Szívemnek külön kedves a többszörös magyar vonatkozás: Drakula a történet szerint egy bizonyos Matiasu Kuronkubisuto nevű fickó volt eredetileg, aki a pletykák szerint igazából Corvin Mátyás szeretne lenni, mindenesetre Drakula unokahúgaként Báthory Erzsébet (az angol változatban Elizabeth Bartley) is feltűnt már. A sorozat mindezt kiötlő (és a magyar történelmet ezzel érdekes új megvilágításba helyező) jelenlegi producere, Koji 
Igarashi mintha folyton nekünk akarna kedvezni, hiszen a legutóbbi, Portrait of Ruin című szintén DS-es részben visszatért a virtuális Drakula Lugosi Bélára hajazó korai ábrázolásához.
Az 1094-ben kezdődő történet végét mindenesetre már ismerjük, ugyanis Igarashi a játéktörténet egyik legnagyobb csavarját tartalmazó, a jövőbe helyezett Gameboy Advance-os Aria of Sorrow című epizódban és DS-re kiadott folytatásában, a Dawn of Sorrow-ban már lezárta a Drakula-sztorit (akit érdekel, hogyan, menjen és szerezze be ezeket, nem fog csalódni). Persze mivel a sorozat folyton ide-oda ugrál a történelemben, ez senkit sem akadályoz meg abban, hogy a kronológia korábbi részeire szúrjon be újabb elemeket.
Tovább »
Gémeskút osztályzat: nagyon jó
