Arkanoid DS
Osztályzat: borzalmas
Kiadás éve: 2008
Műfaj: Falkitörős
Korosztály: 3+
Nyelvigény: Nincs
Nehézség: Kezdő
Beletanulási idő: Nincs
Azt már megszokhattuk, hogy van egy-két tucat nemzetközi sajtótermék, ami minden beérkező játékról csak jót mond, akár azért, mert nem akar összeveszni a kiadóval, akár anyagi okokból (mert például ha összeveszne a játék kiadójával akkor nem kapna tőlük többet cuccokat). Azt viszont már nem eljesen értem, hogy a külföldi kritikusoknak miért a szokásosnál jóval nagyobb hányada dícsérte az Arkanoid DS-t. Lehet, hogy sok év után falkitörő-elvonásuk lett, és ezért gondolják jobbnak, mint amilyen, de lehet az is, hogy egyszerűen elfelejtették azt a játékot, amiből készült. Az Arkanoid DS-nek ugyanis csak az egyik baja az, hogy fél nap alatt összetákolt gagyi – a másik, fontosabb baj, hogy szinte semmi köze az Arkanoidhoz, és rosszízű imitációja egy szívemhez oly kedves műfajnak. Tovább után emlékezés a régi szép időkre az eredeti Arkanoiddal, Krakouttal, DX-Ball-lal, majd felhívás az Arkanoid DS megvásárlása ellen.
Tovább »
Miután
előző két cikkünkben röviden megpróbáltuk tisztázni és kategóriákba sorolni a néhány évvel régebbi játékok lehetséges jogi helyzetét, elérkezettnek látjuk az időt, hogy belecsapjunk a pixellecsóba és – most már a kellő alapokkal rendelkezve – új sorozatunkban visszamenjünk az időben. Mostantól sorra látogatjuk gyerek- és fiatalkorunk játékait Commodore 64-ről, régi konzolokról és játéktermi gépekből, hogy megnézzük, akkor mit szerettünk bennük, és főként, hogy ma is megállják-e még helyüket – ha nem is a hardverek adta lehetőségeket, hanem a játékélményt tekintve.
Thunder Hoop
Osztályzat: Elmegy
Kiadás éve: 1992
Eredeti platform: Játéktermi
Gyártó: Gaelco
Műfaj: Mászkálós ugrálós
Korosztály: 7+
Nyelvigény: Nincs
Nehézségi ív: Haladó-profi
Beletanulási idő: Nincs
Azért ezzel a címmel kezdem, mert egy szerencsés véletlen és néhány segítőkész amerikai retro-fanatikus segítségével pár napja sikerült rátalálnom tizennégy évvel azután, hogy először és utoljára játszottam vele egy bő negyed órát a Westend City Center helyén egykor létezett pénzbedobós flipper- és játékteremben. Akkor a második pálya közepéig jutottam és lenyűgöztek a szörnyek, a szokatlan pályatervezés, meg az egész hangulat. Most viszont arra kellett rájönnöm, hogy ez a játék pont addig volt jó, amíg játszottam vele: a második pálya közepéig, kb. 10 percig. Tanulságos példa ez azokra a játékokra, amik nem állják ki az idők próbáját.
Tovább »
